Mi számít szabadfoglalkoztatásnak Magyarországon?
A "szabadfoglalkoztatás" kifejezés nem szerepel a magyar jogszabályokban mint önálló kategória. A gyakorlatban azokat a munkavégzési formákat szokás így nevezni, amelyekben valaki nem munkaviszonyban, hanem vállalkozóként, megbízottként vagy egyéni vállalkozóként végez jövedelemszerző tevékenységet.
A leggyakoribb jogi keretek a következők:
- Egyéni vállalkozó (EV)
- KATA (kisadózó vállalkozók tételes adója) — 2022 után átalakított formában
- Megbízási szerződés (nem munkaviszony, de nem is vállalkozás)
- Egyszemélyes KFT
Egyéni vállalkozóként való indulás
Egyéni vállalkozást Magyarországon az Ügyfélkapu rendszerén keresztül lehet bejelenteni, díjmentesen. Az eljárás néhány percet vesz igénybe online. A regisztrációhoz szükséges:
- érvényes Ügyfélkapu azonosító,
- a végezni kívánt tevékenység TEÁOR kódjainak ismerete,
- a székhely megadása (akár lakcím is lehet).
A regisztráció után az egyéni vállalkozó számot kap a NAV-tól, amely az adószámát is jelenti. Bankszámla nyitása nem kötelező törvény szerint, de a legtöbb ügyfél megköveteli.
Adózási lehetőségek egyéni vállalkozóként
Az egyéni vállalkozó többféle adózási mód közül választhat:
KATA
2022 szeptembere óta a KATA kizárólag magánszemélyektől fogadott bevételre alkalmazható. Az éves bevételi határ 18 millió forint. A havi tételes adó összege 2024-ben 50 000 Ft (főfoglalkozású esetén). Ez magában foglalja a társadalombiztosítási járulékot is. Bővebb információ: NAV — KATA tájékoztató
Átalányadózás
Átalányadózás esetén a bevétel meghatározott hányadát kell jövedelemnek tekinteni, és arra kell adót és járulékokat fizetni. A jövedelem arány tevékenységenként eltérő (általában a bevétel 40%-a vagy 80%-a). Éves bevételi korlát: az aktuális minimálbér tíz-, ill. nyolcszorosa (2024-ben körülbelül 12, ill. 34 millió Ft körül).
Vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA)
Ez a forma jellemzően magasabb adminisztrációs terhet jelent, de nagyobb bevételnél és költségelszámolásnál előnyös lehet. A könyvelő igénybevétele ebben az esetben szinte elengedhetetlen.
Milyen munkákra keresnek szabadfoglalkoztatottakat?
Magyarországon leginkább az alábbi területeken jellemző a szabadfoglalkoztatás:
- IT és szoftverfejlesztés
- Fordítás, tolmácsolás
- Grafikai és webdesign tervezés
- Copywriting, tartalomírás
- Könyvelés, pénzügy
- Online marketing, SEO
- Kézműves és kreatív szolgáltatások
Külföldi megbízók és a devizabevétel kezelése
Számos magyarországi szabadfoglalkoztató külföldi cégektől, főleg EU-n belüli megbízóktól kap jövedelmet. Ebben az esetben fontos tudni:
- Az EU-s üzleti ügyfeleknek kiállított számlákon főszabályként nem kell feltüntetni áfát (fordított adózás).
- A devizás bevételeket forintra kell átváltani az adóbevalláshoz; az árfolyamot a Magyar Nemzeti Bank árfolyamán kell számítani.
- Az MNB tájékoztatói az árfolyamokról: mnb.hu/arfolyamok
Mire figyelj az elindulás előtt?
Néhány praktikus szempont, amellyel érdemes tisztában lenni a vállalkozás indítása előtt:
- A nyilvántartott lakcímet meg kell adni székhelyként, ha nincs külön irodabérlet — ez nem tiltott, de tudni kell a vonatkozó szabályokról.
- A járulékok (TB, nyugdíj) a bevételtől vagy a választott adózási módtól függetlenül fizetendők, amennyiben a vállalkozó főfoglalkozásúnak minősül.
- Áfamentességet kis összeg alatt (jelenleg 12 millió Ft) lehet alkalmazni, de erre külön be kell jelentkezni.
- Könyvelő nélkül is boldogulhat sok vállalkozó, különösen KATA esetén, de átalányadó vagy VSZJA mellett javasolt szakember bevonása.
Összefoglalás
A szabadfoglalkoztatás Magyarországon reális lehetőség számos területen. A választott jogi forma meghatározza az adminisztrációs terheket és az adókötelezettségeket. A NAV weboldalán és az Ügyfélkapun keresztül az alapvető lépések elvégezhetők, de összetettebb esetekben érdemes könyvelőt felkeresni.
Utolsó frissítés: 2025. május 15. — Az adótörvények változhatnak. A cikkben szereplő információk tájékoztató jellegűek.